Freud: Az elme három szintje
Freud az elmét különböző szinteken vázolta fel, mindegyiknek megvan a maga szerepe és funkciója. Az elme három szintje a következő:
- A tudatos elme tartalmazza mindazokat a gondolatokat, emlékeket, érzéseket és kívánságokat, amelyekkel egy adott pillanatban tudatában vagyunk. Mentális feldolgozásunknak ez az a aspektusa, amelyről racionálisan tudunk gondolkodni és beszélni. Ide tartozik az emlékezetünk is, amely nem mindig része a tudatnak, de könnyen visszakereshető és tudatosítható.
- A tudatalatti elme mindent tartalmaz és kezel amire a tudatos elmének szüksége van az irányitáshoz, ami potenciálisan a tudatos elmébe kerülhetet.
- A tudattalan elme olyan érzések, gondolatok, késztetések és emlékek tárháza, amelyek kívül esnek tudatos tudatosságunkon. A tudattalan olyan tartalmakat tartalmaz, amelyek elfogadhatatlanok vagy kellemetlenek, mint például fájdalom, szorongás vagy konfliktus.
Freud az elme három szintjét jéghegyhez hasonlította. A jéghegy teteje, amelyet a víz felett láthat, a tudatos elmét képviseli. A jéghegynek az a része, amely elmerül a víz alatt, de még mindig látható, a tudatalatti. A vízvonal alatt láthatatlan jéghegy nagy része a tudattalant képviseli, amelyet gyakran egyszerűen tudattalannak is neveznek.
A tudatalallati elme szerepe
A tudatos elme tartalma magában foglalja mindazokat a dolgokat, amelyeknek aktívan tudatában vagy. A szorosan kapcsolódó tudatalatti elme tartalmazza mindazokat a dolgokat, amelyeket potenciálisan tudatos tudatosságba vonhat. A tudatalatti őrként is működik, irányítja azt az információt, amely a tudatos tudatosságba kerülhet.
A tudatalatti emlékek nem ugyanazok, mint a könnyen hozzáférhető emlékek, például a hazautazás emléke. Ezek elfojtott emlékek, amelyeket egy meghatározott célra, egy adott időpontban vonunk ki.
Triggerek (kiváltó jelzések és vagy okok) hatására ujra aktiválódnak az elfolytás tárgyához kapcsolt érzések , képek, önvédelmi mehanizmusok.
Tudattalan elme
A tudattalan elmében lévő információ kívül esik a tudatosságon, továbbra is hatással van az ember viselkedésére de korántsem könnyedén hozzáférhető. Amikor eldöntöd hogy valamit megváltoztatsz magadban Több olyan folyamatot is elindítasz amire nem számítottál.
Először szembe kerülsz a saját hit rendszereddel, majd szembe kerülsz a kitűzött cél miatt a környezeted hitrendszereivel és a család rendszerével. Valójában a változással olyan lavinát indítasz el amire nem vagy felkészülve. Amikor kitűztél magad elé egy célt és változol azzal elkerülhetetlenül kiváltod a környezeted ellenállását, mivel a kitartásod és a változás látható jelei szembe fordítják a környezetedben élő embereket a saját hibáikkal,. ennek hatására a környezeted ellened fordulhat, hirtelen már nem leszel olyan jó fej és nem lesznek támogatók sem a társadalmi szerepköreidben sem a család rendszeredben. Ha mégis kitartó vagy még mindig ott van a saját ön definíciód okozta ellenállás. Az egod elkezd ellenállni mert nem szereti a változást. Pánikolni kezd és megpróbálja átvenni az irányitást. Ezen a ponton a legnehezebb átjutni de ha sikerül a tudattalanodban végbe megy a tanulási folyamat négy szakasza és megszületik az új belső kép. A megélés szintjén ez erőfeszítést és energiát igényel mégis azt tanácsolom vágj bele. Amikor sikeresen létre hozod a változást, azok akik nem támogattak irigykedve fognak nézni rád.
Néhány mód, ahogyan a tudattalan befolyásolhatja a viselkedést:
- Negatív gondolatok
- Önpusztító gondolatok és viselkedések
- A harag érzései
- Kényszeres viselkedések
- Gyermekkori viselkedési problémák
- Nehézségek az interperszonális kapcsolatokban
- Szomorú minták a romantikus kapcsolatokban
- Másokhoz való hozzáállás
- Egészségtelen szokások
- Nyomasztó álmok
- Mások első benyomásai
- Előítéletek és sztereotípiák
A freudi csúsztatás
A tudattalan elme másik példája az úgynevezett nyelvcsúszás. Sokan megtapasztalhattuk valamikor azt, amit általában Freudi csúsztatásnak neveznek . Ezek a hibás állítások mögöttes, tudattalan gondolatokat vagy érzéseket fednek fel.
Freud úgy vélte, hogy míg a tudattalan elme nagyrészt hozzáférhetetlen, a tartalma néha váratlanul felbugyoghat, például álmokban vagy nyelvcsúszáskor.
A freudi csúsztatásra példa az a férfi, aki véletlenül egy volt barátnője nevét használja, amikor egy jelenlegi barátnőjére hivatkozik. Míg a legtöbben azt híhetnénk, hogy ez egy egyszerű tévedés, Freud úgy gondolta, hogy a csúsztatás a tudattalan elme hirtelen behatolását mutatja a tudatos elmébe, gyakran feloldatlan vagy elfojtott érzések miatt.
Hasonló esete a tudattalan elme csúsztatásának a sztereotípiák használata.
Például azt hisszük a szép emberek kompetensebbek mint a kevésbé vonzó külsővel megáldottak, holot valójában sokkal nagyobb a valószínűsége annak hogy a szép test nem takar szép személyiséget.
Ha ép titkárnőt keresünk, az állas interjú során sokkal valószínűbb hogy egy nagyon szép külsejű de kevés kompetenciával bíró hölgyet választunk mint az hogy egy leharcolt külsejű de nagy tapasztalattal bíró személlyel töltésük be az állást.
A tudattalan egyszerűen mindenben befolyásol bennünket akár észre veszük akár nem de nem vagyunk rá tudatosak miért és hogyan teszi mindezt.
Hozzáférés a tudattalan elméhez
Freud szerint a tudatosságunkon kívüli gondolatok és érzelmek továbbra is hatással vannak viselkedésünkre, még akkor is, ha nem vagyunk tudatában (tudattalan) ezeknek a mögöttes hatásoknak.
A tudattalan elme magában foglalhat elfojtott érzéseket, rejtett emlékeket, szokásokat, gondolatokat, vágyakat és reakciókat. Azok az emlékek és érzelmek, amelyek túlságosan fájdalmasak, kínosak, szégyenletesek vagy nyomasztok ahhoz, hogy tudatosan szembenézzenek, a tudattalan elmét alkotó hatalmas tározóban raktározódnak.
Ugyanakkor a spirituális úton járók szerint az elme az illúzió börtöne, egy labirintus amiből kijutni csak úgy lehet ha meghaladjuk és felismerjük az illúzióink mibenlétét. Aki túl jut az elméjén az tapasztalhatja meg a TISZTÁN TUDÁS állapotát. Ezen a tudatszinten már nem a gond-olkodás uralkodik hanem mindenre ott van bennünk a válasz. A mindent tudás állapota.