A tanítás problémái - Orvostudomány és világnézet

Orvostudomány és világnézet

Világnézeti nevelés a Semmelweis Orvostudományi Egyetem oktató munkájában [antikvár]

Főoldal » Orvostudomány » Második orvosi forradalom Második orvosi forradalom A biomechanikus gyógyászattól az informatikai gyógyászatig A századfordulón a ragályos betegségek jelentették az elsőszámú halálokot, mára a krónikus betegségek foglalták el ezt az ominózus posztot. Negyven évi mérhetetlen anyagi áldozatot követelő rákkutatás után a tekintélyes orvosi folyóiratok egyetlen szóban képesek összefoglalni az eredményt: kudarc.

A fizikális-mechanikus világnézethez kötődő biomechanikus gyógyászat, ami a XVII. A hagyományos biomechanikus világnézet képtelen megbirkózni az utóbbi évek adathalmazával, ami egyre kézenfekvőbben igazolja a tudat fontos szerepét a betegséggyógyítás egyenletében.

A tanítás problémái - Orvostudomány és világnézet

Lawrence Foss és Kenneth Rothenberg doktorok, a Second Medical Revolution A második orvosi forradalom című kötet szerzői hevesen támadják az orvoslás biomechanikus megközelítését, méghozzá azon a nyelven, amit e tudomány képviselői is beszélnek, vagyis a modern és posztmodern tudományosság nyelvén. Ez az orvostudomány és világnézet, melyet a Clarion Call c. Khun-i értelemben ez együtt jár a paradigma megváltozásával is, ugyanis újabban szinte teljesen lelki módon közelítik meg az egészségvédelem és a gyógyítás kérdését, egészen csekély jelentőséget tulajdonítva világunk társadalmi és fizikális dimenzióinak.

Az új paradigma sokkal átfogóbb világot orvostudomány és világnézet, amelyben a szellem emberei otthonosabban élhetnek. Mi késztette Önöket arra, hogy az orvosi praxis forradalmi megújításával próbálkozzanak?

Foss: Ami engem illet, én tudományelméleti háttérrel érkeztem.

orvostudomány és világnézet

A tudomány filozófiája — talán túlzott önbizalomtól fűtve — különböző tudományágak alapjainak vizsgálatát tűzi ki célul. Régóta esedékesnek tűnt egy olyan alkalmazott tudományág alapjait is megvizsgálni, mint az orvoslás. A rendszerelmélettel is foglalkoztam valamelyest, ezért egyszer felkértek egy ésszerűsítő elemzés munkálataira.

Orvostudomány és világnézet, Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A tanítás problémái

A nyugati partvidék egyik egyetemén működő betegápolói főiskolát akarták újjászervezni. Végül elvetették az ötletet, mondván, orvostudomány és világnézet a betegápoláshoz nincs szükség a modern orvosi kutatóközpontok hatékony felszereléseire.

orvostudomány és világnézet

Éppen ez a furcsa döntés keltette fel orvostudomány és világnézet kíváncsiságomat, hiszen az én szememben a betegápolás eszményi lehetőségeket kínál a betegség biomechanikus és orvosi, valamint pszichológiai és társadalmi elemeinek vizsgálatára. Az orvosi egyetem kollektívája mégis elutasította a racionalizálást. Végére akartam járni, miféle premisszák húzódnak a nyugati biomechanikus orvoslás mögött? Rothenberg: Én korábban közgazdasággal, mennyiségi analízissel és pedagógiával foglalkoztam.

Oktatási téren több évig együtt dolgoztunk Larryvel. Közel hét esztendőt áldoztunk erre a témára. A szóban forgó izgalmas filozófiai kérdésekkel kezdtük, amik könnyen élet-halál fontosak lehetnek. A második orvosi forradalom című könyvünk e kérdések hosszas és alapos tanulmányozásának lett az eredménye.

Önök egy információ alapú gyógyászati modellt alkottak szemben a pillanatnyi biomechanikus orvoslással. Orvostudomány és világnézet értenek pontosan az új gyógyászati modell kifejezésen?

Filozófia és orvostudomány: a kapcsolat

Ez ugye több egy új terápiánál? Rothenberg: Igen. Egy többsíkú, összetett paradigmát igyekeztünk megfogalmazni, ami nemcsak gyógyító módszereket kínál az alkalmazott szinten, hanem olyan alaptudományokat is, amik ésszerűvé teszik az alternatív terápiákat. Olyan világnézetet ajánlunk, amely egybevág ezekkel az alaptudományokkal, s amit az is alátámaszt, hogy gyakorlati és elméleti berkekben egyaránt sikerrel alkalmazzák. A gyógyászati modell tehát nem csupán alternatív terápiákat jelent, hanem egy többrétegű rendszert.

Filozófia és orvostudomány: a kapcsolat

E modell orvostudomány és világnézet a betegség két paraméter együtthatásának terméke: az egyik valamilyen környezeti tényező, a másik pedig biológiai vagy genetikus. Vagyis az orvosi kutatások minden eredményét be kell szorítani e két kategória valamelyikébe.

Ezért zsákutca e felfogás, hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteg bizonyíték merült fel, mennyire fontos a gyógyításban a tudatosság és figyelmesség, melyeknek a biomechanikus gyógyászati modellben nincs helye. Vagyis ha meg akarjuk őrizni ezt a szemléletmódot, akkor vagy a tudatosság szerepét kell figyelmen kívül hagyni — például a placebo jelenséget, a konverziós tüneteket, vagy a pszichoszomatikus rendellenességeket - vagy pedig redukálni kell a jelenségeket, s a két elfogadott oksági kategória valamelyikével kell megmagyarázni azokat.

Egyik lehetőség sem kielégítő, ezért is van szükség egy új gyógyászati felfogásra. A közvélemény általában nincs tisztában a XVII. Ebből a világnézetből logikusan következik a biomechanikus orvoslás. Mi a véleményük, menynyire ásták bele magukat az orvosfilozófusok és tudományelméleti szakemberek a klasszikus világnézet logikájába, s miféle gondolkodásra készteti ez őket?

orvostudomány és világnézet

Rothenberg: A orvostársadalom a jelenlegi szervezeti keretek között a természettudományos világnézetből származó gondolati kategóriákat használja. E paradigma fizikálisnak, lemérhetőnek és redukálhatónak tartja a világot; Ez a szemléletmód perdöntő mértékben befolyásolja az orvostudomány és világnézet kutatások menetét, s azt is, milyen képet alkot az orvos a betegről.

Ezeknek az intézményesített gondolati kötelezettségeknek — nevezhetjük a gyógyászat gondolati világának -fényében a betegség pusztán biológiai talány, az elmének pedig semmi köze a testhez.

Az orvosi kutatások során egyre-másra megfeledkeznek arról, hogy a beteg egy bio-kulturális lény. Ehelyett inkább különálló rendszerek együttesének tekintik az embert: endokrin rendszer, idegrendszer, immunrendszer stb. A szervrendszerekben csak a szerveket, a sejteket és az egyre kisebb alkotókat látják, így végül a személyiséget is atomi szintre redukálják.

Atomi szinten már szó sincs arról, hogy az ember társadalmi vagy kulturális lény. Vagyis a biomechanikai világnézet mérhetetlen befolyást gyakorol magára a gyógyászatra is.

Második orvosi forradalom

Ott van például az orvoslás szóhasználata. A beteget fizikális vizsgálatoknak vetik alá, s a betegség orvostudomány és világnézet, de a gyógymódokat is pusztán fizikális fogalmakkal igyekeznek meghatározni. Pedig az emberek általában így gondolkodnak. Lehet, hogy panaszkodunk a gyógyszerekre, s látjuk a biomechanikus világnézet hiányosságait — még ha nem is fogalmazunk így — mégis ennek a világnézetnek a fogalomkörét használjuk, s nem is vesszük észre, mennyire belegabalyodtunk már.

Orvostudomány és világnézet Pontosan így van. Ezek a fogalmak szisztematikus módon beépültek a hétköznapi nyelvhasználatba és gondolkodásmódba is. Ezek a felismerések Bates látáskorrekciója a nagyobb tudás -nagyobb hatalom ígéretével kecsegtettek, s az orvostudomány terén azt az optimizmust táplálták, hogy megtalálhatók a szükséges gyógymódok, és a betegségek mechanizmusa is kibogozható.