A röntgensugárzás tulajdonságai

Mi a röntgensugárzás. Mennyire káros az ismételt röntgensugárzás?

Vízhűtésű röntgencső egyszerűsített ábrája Egy ródiummal Rh bevont anódú, 60 kV-os feszültségen működtetett röntgencsőből származó röntgensugárzás A röntgensugárzás nagyobb hullámhosszú így kisebb energiájú része az elektromágneses spektrumban az ibolyántúli sugárzáshoz csatlakozik, ezt nevezzük lágy röntgensugárzásnak. A kisebb hullámhosszú nagyobb energiájú — kemény röntgensugárzásnak nevezett — tartomány a gamma-sugárzással szomszédos, részben átfedésben is azzal. Ezért az utóbbi kettőt nem is a hullámhosszuk, hanem a keletkezésük mögött álló fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg.

Mennyire káros az ismételt röntgensugárzás?

A gamma-sugárzás atommag átalakulások során jön létre, a röntgensugárzást ellenben nagyenergiájú elektronfolyamatok nagy sebességre felgyorsított elektronok és egy anyagi közeg kölcsönhatása hozzák létre.

A megfigyelt röntgen színképek hullámhossza 0, nm és 66 nm közötti, nagyon széles tartomány, mintegy 12 oktáv.

A képminőséget rontó tényezőként túlnyomóan a Compton féle szórás tehető felelőssé. Centrális projekció Torzítja a képet és nagyít. A pontszerű sugárforrásból induló, széttérően haladó röntgensugarak hozzák létre a felvételt. Ennek következménye a nagyítás és torzítás.

Röntgensugárzás mesterséges előállítása[ szerkesztés ] A röntgensugárzás mesterséges előállításához használt eszköz a röntgencső. A légritkított térben lévő elektródákra nagyfeszültséget kapcsolva, a katódból kilépő elektronok az anód felé gyorsulnak, majd a magas olvadáspontú fémből gyakran volfrám készült anódba becsapódva jön létre a röntgensugárzás. A keletkezéséért felelős kétféle fizikai folyamatnak megfelelően a sugárzás spektruma is mi a röntgensugárzás jelleget mutat.

További részletek a röntgencső szócikkben.

Röntgensugárzás

Fajtái keletkezés szerint[ szerkesztés ] A széles, emberi röntgensugárzás spektrum a fékezési sugárzásból, a vonalszerű spektrum a karakterisztikus sugárzásból származik. A fékezési sugárzást a mi a röntgensugárzás rendszámú atommagok erős elektromos terén szóródó elektronok hozzák létre. A lefékeződés során az elektronok energiájuk kis részét röntgen fotonok formájában kisugározzák, az energia másik része pedig hővé alakul.

A sugárzás spektruma folytonos, a rövid hullámhosszú oldalon éles határral.

Röntgencső

A karakterisztikus sugárzás úgy jön létre, hogy az anódba becsapódó, elég nagy energiájú elektron képes az atom egy, az atommaghoz közeli, belső elektronhéjon lévő elektronját kiütni. Az így megüresedő energiaszintű állapotra aztán egy magasabb energiájú elektron kerül, és az átmenet során az energiakülönbségnek megfelelő röntgenfoton emittálódik.

homályos látás a műtét után

Spektruma vonalas, a vonalak helyzete az adott atomra jellemző. Orvostudomány[ szerkesztés ] A röntgensugárzást leginkább az orvoslásban, azon belül a diagnosztikában, az eszközpozicionálásban és a terápiában használják.

Az orvosi diagnosztikában használt sugárzás erőssége 20— keV közötti energiájú, míg a terápiás sugárzás erőssége akár néhány MeV is lehet, ennek előállítására már gyorsítókat használnak.

A keltett röntgensugárzás intenzitása az anódáramnak azaz a katódból időegység alatt kilépő elektronok számának a növelésével fokozható. Diagnosztikai alkalmazásnál a leképezés élességét az anód és az elektronnyaláb szöge szabja meg. A röntgensugárzás mint bármelyik más elektromágneses sugárzás elektromos vagy mágneses térrel nem téríthető el. Energiája azonban olyan nagy, hogy ionizáló hatású, ezáltal képes károsítani az élő szervezeteket. Ez a terápia szolgálatába is állítható: a röntgensugárzás alkalmas lehet daganatos sejtek elpusztítására.

A röntgensugarak biológiai hatása — gondos adagolás és ellenőrzés esetén — sok betegség gyógyításánál előnyösen alkalmazható röntgenterápia mi a röntgensugárzás, pl. Nagyrendszámú atomok azonosítása[ szerkesztés ] A karakterisztikus röntgensugárzáskor az adott anyagi intézkedések a látásra atomra jellemző színkép alapján meghatározhatók ismeretlen nagyobb rendszámú atomok.

Ugyanezen módszer segítségével a kristályok, ásványok, kőzetek összetételének vizsgálata is lehetséges. Élelmiszer-vizsgálat, -kezelés[ szerkesztés ] A röntgentechnológia felhasználható az élelmiszerek ellenőrzésére, a fizikai szennyeződések érzékelésére és minőségi célok érdekében az élelmiszerek belső szerkezetének tanulmányozására is.

Élelmiszerek tartósítására, csírátlanítására is használható. A röntgensugárzás felfedezése az akkoriban sokak által vizsgált katódsugárzással kapcsolatos kísérleteknek köszönhető.

a látás helyreállítása 1 25

Hermann von Helmholtz elméleti módszerekkel vizsgálta az akkor még nem azonosított jelenséget. Edison és Charles Glover Barkla közvetlenül a felfedezés után végeztek idekapcsolódó kísérleteket.

keserű üröm látásra

Max von Laue neve a röntgendiffrakció jelenségének felfedezéséhez köthető. Johann Hittorf — megfigyelte, hogy a vákuumcső negatív elektródájából sugárzás lép ki, ami a cső üvegfalával találkozva fluoreszcenciát okoz.

A röntgensugárzás tulajdonságai

Ezt a sugárzást -ban Goldstein nevezte el katódsugárzásnak. Később William Crookes vizsgálta a ritka gázokban történő energiakisülést, és megalkotta a róla mi a röntgensugárzás Crookes-csövet.

Ez volt a mai értelemben véve az első katódsugárcső, amiben a vákuumban lévő elektródák között nagy elektromos feszültség van. Azt vette észre, ha exponálatlan fotólemezt tesz a cső közelébe, akkor árnyékfoltok keletkeznek rajta, de nem vizsgálta tovább a jelenséget. Tesla[ szerkesztés ] Tesla áprilisában kezdte el vizsgálni a jelenséget egy saját tervezésű nagyfeszültségű vákuumcsővel és a Crookes-csővel.

Technikai publikációiból kiderül, hogy mi a röntgensugárzás speciális egyelektródás csövet fejlesztett ki, amelyben nem volt céltárgyként elektróda.

Röntgencső – Wikipédia

Erről -ben a New York -i Tudományos Akadémia előtt tartott előadásában számolt be. A Tesla műszere mögött álló jelenséget hívjuk ma fékezési sugárzásnak. Nem közölte eredményeit, és nem tette széles körben ismertté. Későbbi röntgenkísérletei bírták rá, hogy figyelmeztesse a tudományos közösséget a röntgensugárzás biológiai kockázataira.